Kecskemét főtér

 

 

Kecskemét városképe szecessziós stílusú, ezért a régióban egyedülálló hangulatot idéz. A Főtéren kap helyet Kecskemét legrégebbi épülete, a Barátok temploma (ferences templom).A XIV. században gótikus jellegű épület mára már a barokk stílusjegyeit viseli. A szecessziós stílust kiválóan példázza Kecskemét Városháza (a terveket Pártos Gyula és Lechner Ödön készítette), mely a Főtéren elhelyezkedő, szecessziós stílusú épület. Építése 1893-ban kezdődött, s ez után négy évvel készült el, 1897 óta ékesíti Kecskemét főterét. Az épületből minden óra egészkor harangjáték csendül fel, ami Kodály, Beethoven és Erkel muzsikákat szólaltat meg harminchét harangon. Akár az összes magyar városban, a Városháza Díszterme Kecskeméten is számos jeles funkciót lát el. Itt tanácskozik a Közgyűlés, itt köttetnek a házasságok, valamint számos konferenciának is helyszínéül szolgál a patinás helyiség. A kecskeméti Katona József Színház a Millennium alkalmából épült, s akár csak a Vígszínházat, ezt is Hellmer és Fellner (világhírű osztrák építészek) tervezték.

 

 

Ugyancsak emlékezetes történelmi fordulópontoknak állít emléket Kecskemét főterének többi „díszeleme” is. A nagy pestisjárvány emlékére állították a Szentháromság szobrot 1742-ben. A pestist gyógyító szenteket ábrázolja. A kecskeméti Nagytemplom építését Mária Terézia engedélyezte s 1774-1806 között épült. 1819-ben az épület szinte teljesen a tűzvész martalékává vált, s csak többszöri átépítés után nyerte el végleges formáját. A torony mintegy 75 méter magas.